Vértestvérek

2010 április 11. | Szerző: Félcsi

Erika kolléganőmnek köszönhetően elég sok Nora Roberts könyvet olvasok mostanában. Ez a kötet a Völgy-trilógia első kötetet. Már régen Erika polcán porosodott, aztán az enyémen egy kicsit kevesebb ideig. 🙂 Jó pár hónapja nézegettük a Bookline-on, hogy meg kellene venni, és hát Erika bevállalta.

Személy szerint én (de szerintem ő is) nagyon bántam, hogy csak most kezdtem bele… Nagyon izgalmas…a három, pontosan egy időben született kisfiú kiszabadít véletlenül valami gonoszt szülinapjuk éjjelén…azóta hét évente hét napra megőrül a kisváros…Az első kötetben a fiúk már 30-asok. Egy csinos írónő is felbukkan, szeretné megírni a városka történetét…

Nagyon ajánlom mindenkinek…

Alig várom a következő kötetet.

“A Pogánykő már évszázadok óta létezett, jóval azelőtt, hogy három fiú körbeállva összevegyítette rácsorduló vérét és vértestvérré fogadta egymást akaratlanul kiszabadítva ezzel egy pusztító erőt.
Minden hetedik évben eljön egy hét júliusban, amikor a városka lakói kimondhatatlan dolgokat művelnek- amire aztán később mintha nem emlékeznének. A kollektív őrület megnyilvánulása ismertté vált a város határán túl is, és Hawkins-völgyről elterjedt, hogy megszállta valami gonosz erő.
Ez az újkori legenda vonzza Hawkins-völgybe a riporter-író Quinn Blacket, aki azt reméli, könyvet írhat a kísérteties témáról. Még csak február van, de Caleb Hawkins, a város alapítóinak leszármazottja már látta és érezte a gonosz jelenlétének első jeleit. Sosem tudja elfeledni a huszonegy éve az erdőben átélt rémítő eseményeket, és az előjelek még soha nem voltak ilyen erősek. Calnak szüksége lesz két barátja, Fox és Cage segítségére, de meglepő módon támaszkodnia kell Quinnre is. A nő szintén látja a gonoszt, amit a városka lakói nem látnak. Amint a tél tavaszba fordul, Cal és Quinn viharos gyorsasággal egymásba szeret. Ők alkotják majd a sarokkövét a férfiak és nők egy csoportjának, amelynek tagjait összeköti a sors, a szenvedély és a harc a sötétségből testet öltő lénnyel…”

( Idézet a könyv hátoldaláról )

Aludj kislány!

2010 április 11. | Szerző: Félcsi

Péntek délután fejeztem be Erika kolléganőmtől kölcsön kapott Joanne Harris művet. Erika ellát Joanne Harris-ekkel. 🙂

Az Aludj kislány! egy különleges mű. Azt hittem, hogy nehezen fog beindulni az olvasása, de – bár mostanában nagyon kevés az időm – mégis alig 4 nap alatt befejeztem. Kifejezetten tetszett a könyv, és azért is különleges, mert több nézőpontból olvashatjuk. Effie, Mose, Henry, Fanny mind mind más szemszögből látják a történetet. A könyv oldalain kirajzolódik egy szörnyű gyilkosság története, és amellett néhány bomlott elme gondolatait is megismerhetjük. A történet vége pedig meglepőnek mondható. Azt hiszem a végét újra el kellene olvasnom, hogy száz százalékosan felfogjam. :-)))

Egy kis ízelítő a www.bookline.hu oldalról:

“Henry Chester, a vagyonos, de nem különösebben tehetséges festő szüntelenül keresi a tökéletes modellt, mígnem egy nap megakad a szeme egy kilencéves kislányon, Effie-n. Éveken át csak őt festi, majd tizenhét éves korában elveszi feleségül. A lány számára Chester minden szempontból csalódás, így hamar elhidegülnek. Effie szeretőre lel egy Mose Harper nevű szélhámos-szerencselovagban, és megismerkedik a sötét bűbáj mesternőjével, Fanny Millerrel, aki évek óta üldöz egy titokzatos gyilkost…
Bosszú és intrika, zsarolás és szellemidézés szövődik mesévé ebben a rémregények hangulatát idéző Harris-könyvben.”

Hideg bőr

2010 március 15. | Szerző: Félcsi

A mostanában olvasott könyveim közül talán a Hideg bőr volt a legkülönlegesebb. Nem túl vastag, nem túl hosszú kötet, mégis elég izgalmas az elejétől a végéig.

A főszereplője egy férfi, aki árván nőtt fel, és elege van a civilizációból. Jó szakmája révén elnyer egy állást egy évre az Isten háta mögött. Nem aggódik, készül a munkára, rengeteg könyvet is magával visz.

Ahogy odaér, a tengerészek ott hagyják, és már az elején gyanús lesz számára minden, hiszen nem találja az elődjét, illetve a világítótoronyban élő “őr” is felettébb furcsán viselkedik.

Aztán eljő az első éjszaka, és minden kétséget kizáróan rájön főhősünk, hogy a pokolba került.

Furcsa, békaszerű lények kezdenek vadászni rá, és ő pedig félelemben él napról napra. Nagy nehezen “összebarátkozik” a világítótoronyban élő férfival, és együtt veszik fel a harcot a békaemberekkel több kevesebb sikerrel. …

A könyv, mint már írtam, nagyon különleges mű, érdemes elolvasni. Bár picit hiányérzetem volt a végén. Ettől függetlenül bántam volna, ha kimarad az életemből.

Erika kolléganőm kapta karácsonyi ajándékba, és kölcsönadta természetesen, így tettem rá szert.

Néhány sor, megjegyzés a könyvről a www.bookline.hu oldalról:

“Van egy kis sziget valahol az Atlanti-óceán déli részén, közel az Antarktiszhoz: egy L alakú földdarab, egyik végétől a másikig mindössze másfél kilométer. Ide, a világ végére érkezik meg az új időjárás-megfigyelő tiszt, hogy leváltsa elődjét – csakhogy őt nem találják sehol. Nincs más a szigeten, csak a világítótorony őre: egy mogorva, szótlan ember, aki bizonyára beleőrült a magányba.
Minden megérzés, minden előérzet azt súgná, hogy menekülni kell innen: vissza a civilizációba, az emberek közé. De ha valaki épp a civilizációból menekült, mert csalódott az eszményeiben, annak talán ez a tökéletes hely, hogy egyezségre jusson a múltjával: a háborítatlan természet, a világvégi csend és nyugalom, a tömérdek idő, hogy olvasson, gondolkozzon… s hogy minél távolabb legyen mindattól, amit meggyűlölt.
A hajó elmegy, s hősünk, az egykori ír szabadságharcos ott marad a szigeten, ahol egyetlen társa Batís Caffó, a világítótorony-őr – ha egyáltalán lehet emberi szót váltani vele. Majd leereszkedik az éjszaka, s a sötétséggel együtt elkezdődik a rémálom: a harc a túlélésért – egy olyan ellenséggel szemben, melyet nem lehet kiirtani.

A Hideg bőr szenvedélyes kalandregény: harc, izgalom, kegyetlenség, erotika… és végül talán a szerelem regénye is; s egyúttal keserű látlelet az emberről, aki csak akkor fedezi fel az idegenben, a furcsában, a különösben a szépséget és értelmet, amikor már mindent elpusztított maga körül…

Albert Sánchez Piñol (Barcelona, 1965) katalán író és antropológus első regénye, a 2002-ben megjelent Hideg bőr az elmúlt évek egyik legnagyobb világsikere: több mint húsz nyelven jelent meg, és David Slade rendezésében film is készül belőle. “