Erika kolléganőm adta kölcsön ezt a könyvet már egy ideje. Szerintem már pár hónapja a polcomon volt, mikor rászántam magam az elolvasására. Nem mintha nem szeretném Rosamunda Pilchert. Mert szeretem, bár még nem sok könyvét olvastam, csak a Kagylókeresőket. De Erika adott még kölcsön tőle, úgyhogy a közeljövőben kiművelem magam Rosemunde ügyben. (Mondjuk a tanulástól túl sok időm nincs, de majd szánok rá…)
Szóval A Kék hálószobáról mit is mondhatnék…?
Nagyon tetszett, bár novellák voltak benne. Sok kis kerek történet, melyek kedvesek, érzelmesek, meghatóak voltak. Van köztük kedvencem is. A kötetet szeretettel ajánlom Rosemunde rajongóknak, és azoknak, akik szeretik a megható történeteket, de kevés idejük van olvasni. Hisz egy-egy este azért mindenkinek lehet ideje egy novellára. 🙂
“Emily tizennégy éves, már nem gyermek, de még nem is kész nő. Édesanyja két éve meghalt, az apja újranősült. Stephanie, a fiatal feleség babát vár. A kislánynak hiányzik az anyja, és ezt a hiányt az újdonsült „mostoha” sem tudja feloldani. Egy szép nyári estén váratlanul megindul a szülés, az apa üzleti úton van, így Emilyre hárul a felelősség; elfogadni a helyzetet, és segíteni, felnőtt módjára…
Rosamunde Pilcher, e kötet tizenhárom elbeszélésében is a bennünket örökké foglalkoztató témákról ír: születésről, halálról, megbocsátásról és családról… azaz emberi sorsokról. E gyöngyszemek mindegyike, mondhatni, önálló kis regény, és Pilcher regényeit olvasva érzelmes világba lépünk, melyet olyan karakterek népesítenek be, akiket rögtön a szívünkbe zárunk. Valódi szenvedélyek, igaz örömök és bánatok, nagy szerelmek és csalódások, vagy éppen tökéletesen boldog pillanatok rejlenek az immár negyven országban sikeres írónő könyveiben.”
A kék hálószoba
2010 április 2. | Szerző: Félcsi
Erika kolléganőm adta kölcsön ezt a könyvet már egy ideje. Szerintem már pár hónapja a polcomon volt, mikor rászántam magam az elolvasására. Nem mintha nem szeretném Rosamunda Pilchert. Mert szeretem, bár még nem sok könyvét olvastam, csak a Kagylókeresőket. De Erika adott még kölcsön tőle, úgyhogy a közeljövőben kiművelem magam Rosemunde ügyben. (Mondjuk a tanulástól túl sok időm nincs, de majd szánok rá…)
Szóval A Kék hálószobáról mit is mondhatnék…?
Nagyon tetszett, bár novellák voltak benne. Sok kis kerek történet, melyek kedvesek, érzelmesek, meghatóak voltak. Van köztük kedvencem is. A kötetet szeretettel ajánlom Rosemunde rajongóknak, és azoknak, akik szeretik a megható történeteket, de kevés idejük van olvasni. Hisz egy-egy este azért mindenkinek lehet ideje egy novellára. 🙂
Egy kis ismertető a www.bookline.hu oldalról:
“Emily tizennégy éves, már nem gyermek, de még nem is kész nő. Édesanyja két éve meghalt, az apja újranősült. Stephanie, a fiatal feleség babát vár. A kislánynak hiányzik az anyja, és ezt a hiányt az újdonsült „mostoha” sem tudja feloldani. Egy szép nyári estén váratlanul megindul a szülés, az apa üzleti úton van, így Emilyre hárul a felelősség; elfogadni a helyzetet, és segíteni, felnőtt módjára…
Rosamunde Pilcher, e kötet tizenhárom elbeszélésében is a bennünket örökké foglalkoztató témákról ír: születésről, halálról, megbocsátásról és családról… azaz emberi sorsokról. E gyöngyszemek mindegyike, mondhatni, önálló kis regény, és Pilcher regényeit olvasva érzelmes világba lépünk, melyet olyan karakterek népesítenek be, akiket rögtön a szívünkbe zárunk. Valódi szenvedélyek, igaz örömök és bánatok, nagy szerelmek és csalódások, vagy éppen tökéletesen boldog pillanatok rejlenek az immár negyven országban sikeres írónő könyveiben.”
Oldal ajánlása emailben
X